archiv.hangaruhaz.hu

Ugyan ki nem próbálkozott már azzal, hogy egy jól elhelyezett szigetelőszalag csíkkal akadályozza meg a hangerő növekedését! S ugyan ki nem tudja, hogy semmit sem ér! Ha hangos a lemez, már régen túlvezéreltük az erősítőt, ha halk, akkor hiába adnánk rá nagyobb hangerőt, a szigetelőszalag megakadályoz benne. Nem is beszélve arról a trükkös megoldásról, hogy a hangerő a hangszínszabályzók segítségével is könnyen emelhető, miközben a tolópoti a helyén marad. (A hangszínszabályzás tulajdonképpen szelektív hangerő szabályzás: úgy emelem a hangerőt, hogy pl. csak a mély "hangerejét" növelem. Próbáld ki: a hangszínszabályzó álljon középen, s a csatornaszabályzó potijával állítsd be mondjuk a 0 dB-es szintet a keverőd műszerén, vagy LED során. Tekerd fel most valamelyik (mély, közép, magas... stb.) hangszínszabályzó potiját tövig! Nézd a műszert, vagy a LED sort, ugye, hogy megnőtt a szint?! Ha azt akarod, hogy a jel most is 0 dB legyen, le kell húznod a csatorna szabályzó potiját. Soha ne felejtsd el: minden mély- (magas-, közép-) emelés egyben szint- (=hangerő) növekedést is okoz, így pillanatok alatt torzításba vezérelheted az erősítőt!) Sokan használnak olyan keverőt, aminek az érzékenységét is lehet állítani, itt sokkal egyszerűbb az eset: tekerd meg a GAIN potit!

Azt elméletben mindenki tudja, hogy a keverőt 0dB-ig kell hajtani, de azzal is előfordult már néha, hogy a buli hevében - vagy csak véletlenül - megtolja a potit. Azokról nem is beszélve, akik oda se figyelnek...

Az is jó megoldásnak tűnik, ha ott ül végig egy megbízható technikus az erősítő-rack mellett, aki letekeri a hangerőt. De én tudok egy sokkal jobbat, úgy hívják: kompresszor-limiter.

Képzelj el egy készüléket, aminek a bemenetére érkező jelhez beállíthatunk egy küszöbértéket (bemeneti küszöb = INPUT TRESHOLD), ami legyen mondjuk 1V. Ameddig a bemeneti jel nem éri el az 1V-ot (a küszöbértéket), addig a készülék nem csinál semmit. Ha meghaladja, pl. 2V lesz, úgy szabályozza a kimenetet, hogy az 1V marad. Bizonyos határok között növelve a bemeneti szintet az mindig 1V marad a kimeneten. (Pontosabban az a küszöbérték, amit beállítottunk.) Ez a limiter.

Persze a bemeneti szintet nem lehet minden határon túl növelni, hiszen az áramkör előbb-utóbb torzítani fog. Egy jó limiter 8-10V-os bemenő jelet még biztonsággal "lekezel". A limiternek azonban van egy hátránya. Nagy mélybeütéseknél "lekapja" a hangerőt. (lásd fenn a hangszínszabályzás kontra hangerő részt!) Ez hullámossá teheti a hangot, nagy túlvezérléseknél teljesen eltűnik a dinamika. (Viszont védi a hangszórót, ha nem drasztikus a túlvezérlés.)

Jobb lenne egy olyan megoldás, ami a bemeneti küszöbszintnél (példánkban 1V-nál) úgy fogja meg a szintet, hogy pl. 4dB-es túlvezérlésnél nem 1V-os kimeneti szintet eredményez, hanem mondjuk 1dB növekedést az 1V fölé. Ez azt eredményezi, hogy a bemeneten a küszöbszint fölé növelve a hangerőt az a kimeneten nem állandó lesz, hanem szintén növekszik, csak kisebb arányban. A mi esetünkben ez az arány 4:1.

Tehát ha a bemeneten 4dB-el vagyunk a küszöbérték felett, akkor az a kimeneten 1dB, ha 8dB a bemenet, a kimenet 2dB, és így tovább... Hurrá! Feltaláltuk a kompresszort!

Az összenyomás arányát a jobb gépeken állítani lehet egy potival. (COMPRESSION RATIO) Ha ez az arány 1:1 (bemenet=1, kimenet=1), a készülék nem csinál semmit. Magyarul: egy az egyben kijön az a jel, ami bement. A másik véglet a ∞ :1 (bemenet=végtelen, kimenet=1). Ilyenkor a bemenet akármekkora lehet (gyakorlatban 8-10V), a kimenet 1 marad. Ezt viszont már jól ismerjük, ez a limiter. Hivatalosan: a kompresszálás határesete a limitálás. A két végállás között állítható az arány folyamatosan. A fül számára kellemes és gyakran használt arány a példánkban szereplő 4:1. Ez még dinamikus hangzást is eredményez a kellő védelem mellett.

Nem elhanyagolható szempont a készülék gyorsasága. Ettől függ hogy az, hogy az áramkör milyen gyorsan avatkozik be, s milyen gyorsan "ejti" a jelet. Általában kapcsolóval (vagy potenciométerrel folyamatosan) állítható. (ATTAC/RELEASE TIM ) Például egy 3.2 msec-os beavatkozást egyik technikus sem tudja lepipálni, akármilyen gyors is a pali. Kell még egy kijelző LED (vagy LED sor), hogy a bemenő jel már elérte a küszöböt (GAIN REDUCTION), és egy túlvezérlés jelző, ami fölött a készülék már torzít (OVERLOAD). Hasznos dolog a készüléken található erősítést állító gomb (GAIN), amivel az egész készülék erősítése (gyengítése) állítható.

Mielőtt azonban örömódákat zengenénk, hogy megtaláltuk a tökéletes hangszóróvédő áramkört, felhívnám szíves figyelmeteket néhány buktatóra:

1. Mint már említettem a bemenet csak bizonyos szintű túlvezérlést visel el torzítás nélkül. Ezt a 8-10V-ot "padlógázas" keverővel és durva EQ szabályzással könnyen el lehet érni!
2. A legtöbb esetben mire a kompresszor-limiter torzítani kezdene, a keverő már régen torzít. (Ki foglalkozik a műszer 0dB-es állásával!) A kompr.-lim.-nek a torz jel is jel: csökkentett szinten ugyan, de átengedi magán. Az hagyján, hogy rosszul szól, de a torz jel még a hangszórókat is gyilkolja.

Akkor mégsem jó védelem? Dehogynem. Minden hirtelen jelmegugrásra, mikrofon gerjedésre, még tartós túlvezérlésre is, ha az nem haladja meg a kb. 8-10V-ot. Ezen határokon belül (amik azért elég tágak valljuk meg ) megvédi a hangszórókat, az erősítőket a túlvezérléstől, a meghibásodástól.

Még jobb megoldást kapunk (igaz kicsit drágább), ha az aktív hangrendszer útjaiba (mély, magas, közép...) külön-külön egy-egy készüléket teszünk. Ilyenkor csak az adott sáv túlvezérlését kezeli, pl. a mély túlvezérlésére nem csökkenti a magas hangokat. Finomabb beállításokat és nagyobb hangszóróvédelmet tesz lehetővé.

Végezetül, ha meggondoljuk, hogy két hangszóró javításának áráért (nem beszélve a járulékos kellemetlenségekről: ki-beszerelés, szállítás...) már profi készüléket vehetsz, nem mondhatok mást: ne habozz!

Ha bővebben szeretnél foglalkozni a témával, többet megismerni a hangosítás alapjairól, válaszd valamelyik tanfolyamunkat

© Hermann János