Mi fán terem a kontroller? (Kezdőknek) |
Kezdetben vala a közvetlensugárzó dinamikus hangszóró (Tudod: mágnes, tekercs, membrán.), majd hosszú, évtizedekig tartó töretlen fejlődés után itt a közvetlensugárzó dinamikus hangszóró (Tudod: mágnes, tekercs, membrán.). Jelenleg úgy tűnik, vagy rossz úton indultunk el, vagy jó az út, de akkor zsákutca. Ez a hangátalakító eszköz alapvető konstrukcióját tekintve gyakorlatilag változatlan. (Tudod: mágnes, tekercs, membrán.) persze igazad van, összehasonlíthatatlanul jobban szól, mint harminc éve, fejlődtek az anyagok, a technológiák, stb. De hasonlítsd csak össze, mondjuk a számítógépek elmúlt két évi fejlődésével, máris érted miért fanyalgok! Jó lenne, ha a hadiipar is használna hangszórókat, mert már rég nem itt tartanánk… Talán a pénzhiány, talán valami más az oka, de úgy tűnik a mérnökök végleg lemondtak a fejlesztésről: a hangszóró ilyen és kész. (A helyzet több mint tragikus, nézd meg az összes nagy cég megjelent a gagyi hangfalával, ami olcsó ugyan, de sajnos ennek megfelelő a hangja is. Nemhogy előre, de inkább hátra haladunk.) A hangszóró olyan amilyen, de szeretnénk, hogy még jobb legyen, tegyünk hát mellé valamilyen elektronikát. (Félreértés ne essék: vannak hangszórók, amik nagyon jól szólnak (pl. Garry), én a hosszú távú és általános tendenciákról beszélek!) Persze a felhasználók oldaláról is jelentkezett az igény egy olyan készülékre, amit speciálisan egy adott hangrendszerhez terveztek. Van, aki nem akarja, van, aki nem tudja, van, aki meg jobb, ha nem állítja be a crossoverből, EQ-ból, limiterből álló vezérlő egységét. Talán ez utóbbi típus inspirálta a gyártókat, hogy létrehozzák a kontrollereket. Ezek a készülékek nem csak szolgáltatásaikban, hanem elnevezésükben is rendkívül sokszínűek. Most pedig néhány gyártó berzenkedése ellenére megpróbáljuk a szűkös terjedelem miatt egy kalap alá venni az összeset. A legegyszerűbb kontroller tulajdonképpen egy fix beállítású EQ, vagy hangszínszabályzó. Egy jó kis magas-, vagy mélyemelés, esetleg mindkettő, s máris dögösen szól a cucc. Addig, amíg a12-16dB-es emelésektől ki nem könyököl a hangszóró, mert azt rendszerint elfelejtik közölni, hogy a hangerővel ilyen készüléknél csínján kell bánni. Továbbfejlesztett változat, amiben már crossover is van, rendszerint egy mélysugárzó meghajtására szolgáló kimenet formájában. Mielőtt lebiggyesztett ajakkal lefitymálnátok ezt a készüléket, gyorsan elárulom: nagy nevű cégek is árulnak ilyeneket, sokan bedőltek ennek már kis hazánkban is. A jól csengő elnevezés rendszerint csekély műszaki tartalmat hordoz. Láttam már olyan készüléket is, amiben egy komplett 2x10 sávos EQ volt trimmer-potenciométerekkel megépítve, ezt állították be az adott hangdoboznak megfelelően csavarhúzóval a gyárban. Ez idáig még, ahogy mondani szokták: “ganz korrekt” (=teljesen korrekt), de az már nem egészen, hogy ugyanennek a cégnek a 2x10 sávos EQ-ját a kontroller árának feléért vehetted meg! Az igaz viszont, hogy ez nem volt beállítva! Elkeseredésre semmi ok, azért a legtöbb gyártót nem az átverés szándéka vezérel. A kontrollerek következő nagy csoportja tulajdonképpen egy felpántlikázott aktív hangváltó. Ezt most ne pejoratív értelemben tessék érteni, a kontrollerek alapja általában egy jól átgondolt és kimunkált szűrőáramkör. Ezt egészítik ki a szükséges frekvenciamenet-, ill. fáziskorrekciókkal. Analóg áramköröknél ez különösen nagy figyelmet, és gondos, körültekintő tervezést igényel, mert minden apró változtatás a frekvenciamenetben, azonnal változást okoz a fázismenetben is. És akkor még nem beszéltem a hangszórók saját fázismenetéről, valamint a hangdobozban lévő passzív váltó ilyen paramétereiről. Látjátok, a helyzet meglehetősen bonyolult. Az azonban a laikusnak is feltűnik, hogy a kontroller csak egy adott hangdobozhoz, vagy hangdobozcsaládhoz használható eredményesen, a fent beállított paraméterek miatt. Ne engedd rábeszélni magad valami csodakészülékre, mert könnyen lehet, hogy hétfőn reggel a hangszórójavító műhely előtt állsz sorba sorstársaid között. Analóg készülékeket tovább lehet spécizni limiter beépítésével. Tehetik ezt a teljes jelútba, vagy a crossover kimeneteire is. Ez az árat természetesen jelentősen befolyásolja. Gondold csak el, egy kétutas sztereó rendszerbe már négy limiter kell! Mindjárt itt a következő csapda, amibe beleszaladhatunk: a jó limiter drága, pláne négy! Az egyszerű, nemritkán rendkívül primitív felépítésű áramkörök ára ugyan alacsony, a torzítása viszont magas. Ráadásul ez durván csak túlvezérléskor jelentkezik. Miután nem lehet mindenki villamosmérnök, hogy megállapítsa, a vásárolni kívánt berendezés áramkörileg megfelelő-e, tájékoztató lehet az ár. 100,000 Ft alatt nem találni komoly limiterrel felépített kontrollert, vagy crossovert, vagy processzort, vagy nevezzék bárminek… Külön kaszt, s a kontrollerek (vagy processzorok) csúcsát jelentik a digitális készülékek. A legegyszerűbbek analóg társuk digitálisan megvalósított változata. A minőség áll vagy bukik a jel digitálissá való át-, ill. visszaalakításán. Sajnos itt lehet a legjobban spórolni is egy esetlegesen rosszabb áramkörön. A különböző korrekciókat viszont szinte gátlástalanul véghezvihetjük, csak a program íróját kell jól megfizetni, egyéb technikai akadály kevés van. Ezek a készülékek tulajdonképpen kis számítógépek, azzal az “apró” problémával megtoldva, hogy az átalakításokat jelen időben (real time) kell elvégezni. Magyarul ez annyit tesz, hogy nem számolhatja a gép még mindig az első taktusra vonatkozó korrekciókat, amikor a zenekar már a huszadiknál tart. (PC elfelejt!) A “nagy digitálisok” a beépített fix szolgáltatások mellett aztán szabad kezet adnak a garázdálkodóknak: mindent lehet állítani. Van három bemeneted és öt kimeneted. Ezen belül azt csinálsz, amit akarsz. Van benne –ha kell minden csatornára- crossover, EQ, fáziskorrekció, késleltetés, limiter, változtatható szűrőkarakterisztika, stb… És megint itt a veszély: mi van, ha olyan ember kezébe kerül, aki már az analóg kontrollert is “jobbhanemállítjabe”! Szerencsére ezen is segítenek; általában a hangdoboz családokhoz kész beállítások állnak rendelkezésre. Külön érdekesség, hogy digitális kontrollerek (processzorok) legtöbbje szoftver segítségével már pl. egy laptopról is állítható könnyedén. Egy dolgot azonban ez a "szupertechnológia" sem nélkülözhet: a szaktudást!
Ha bővebben szeretnél foglalkozni a témával, többet megismerni a hangosítás alapjairól, válaszd valamelyik tanfolyamunkat
© Hermann János |