archiv.hangaruhaz.hu

Az már a tizedik cucc szét és összeszerelésnél felötlik az emberben: nem lehetne egyszerűbben?

Hagyományos hangosító berendezés (a legegyszerűbbre szorítkozva) a jelforrás, keverő, végerősítő, hangdobozok alkotta láncból áll, persze az elengedhetetlen kábel és csatlakozó rengeteggel együtt. Minden összeszerelés potenciális hibalehetőségek tárháza: nem jó minőségű kábeleket és csatlakozókat használva állandósult kontakthibával küzdhetünk. Minden összeszerelésnél forrasztások színesíthetik munkánkat, ami időben, idegeskedésben nem feltétlenül szükséges. A kapkodásnak, a figyelmetlenségnek természetes velejárója a téves csatlakoztatás, vagy szexuális terminológiánál maradva: félredugás. Ez a készülékek gyors elhalálozásához vezethet, ami a buli előtt fél órával az adrenalin szint nemkívánatos emelkedését okozza. Nem is beszélve arról a problémáról, amit a cucc összeszerelési ideje okozhat. Normál diszkó üzemben az időtényező nem számottevő (Nem voltam még olyan diszkó megnyitón, ahol nem a festők között kellett felszerelni a hangfalat.), de aki alkalmi rendezvényeket is hangosít, az szembetalálkozhat a gyors be és kipakolás igényével.

A tervezők más oldalról közelítették meg ugyanezt a problémát. Ha a történelmi hátteret kutatjuk, a kiindulást talán a gitáralapoknál találjuk meg. A legtöbb zenész annyira irtózik a műszaki dolgoktól, hogy szeretett volna egy olyan berendezést, amibe bedugja a gitárját, és már szól is. A gitárkombók (gitárerősítővel egybeépített hangfal) mai napig tartó töretlen sikere fényesen bizonyítja a zenészek távolságtatását a bonyolult műszaki dolgoktól. Elég az hozzá, hogy igény volt egy olyan cuccra, ami könnyen szállítható, gyorsan üzembe helyezhető, egyszerűen kezelhető, s mégis hangos, jó minőségű hangvisszaadást eredményez.

Nem árulok el nagy titkot, ha mindezek után közzéteszem: megszületett az aktív hangfal. Technikai értelemben aktív minden olyan berendezés, aminek a működtetéséhez a hangfrekvenciás jelen kívül külső tápforrásra is szüksége van. (Ez általában a hálózati 230V-os táplálást jelenti, de lehet akkumulátoros is.) Passzív hangfalra csak rákötjük az erősítő kimenetén lévő nagyteljesítményű hangfrekvenciás jelet, és már szól is. Legegyszerűbb aktív hangfalat egy passzív hangdoboz és egy erősítő összeházasításából nyerünk. Az még a (műszakilag) legkevésbé beavatottaknak is feltűnik, hogy megspóroltuk a hangfalkábelt, a két csatlakozóval együtt. A haszon azonban nem csupán ennyi. Megszűnt a “félredugás” lehetősége (mondjuk ehhez elég egy vérmes feleség is) pont a legkényesebb helyen a végfok és a hangszóró között. Aktív hangfalnál elég körülményes rövidre zárni a végfokot: nem is érdemes időt tölteni a hangdoboz szétszerelésével. A végfoktól a hangszóróig elég egy rövid vezeték, jelentősen csökken a veszteség, hiszen hagyományos elrendezés esetén ritkán rövidebb a kábel 10m-nél. Tökéletes a teljesítményillesztés, a gyárban nyilván a megfelelő erősítőt szerelték a rendszerbe. Lehetőség van az átvitel korrekciójára, a hangfal hibáinak (amplitudómenet, fázismenet…) kiküszöbölésére. A bonyolultabb készülékekbe kis keverőt, esetleg limitert… stb. is beépítenek. Adott a lehetőség –és sokan élnek is vele-, hogy minden hangszórót (magas és mély) külön erősítő hajt, s a váltást kis szinten, beépített crossoverrel végzik. Ez az “aktív” aktív hangfal. Nagymérvű elbizakodottságról tennék tanúbizonyságot, ha azt hinném, hogy korábbi “Aktív vagy passzív” című, ezzel a témával foglalkozó cikkemet már olvastátok. Ha így van, itt az idő, a többi FAQ cikkek között böngészni!

Az aktív hangdobozok több minőségi szinten és árkategóriában készülnek. A felhasználók oldaláról –önkényesen- három csoportot különböztethetünk meg. A legegyszerűbbek műanyagdobozba kerülnek beépítésre, tetszetős dizájnnal és általában mérsékelt hanggal. Sajnos a gyárak minden határon túl történő olcsósítási törekvését a minőség gyengülésével fizetjük meg. (A reklámok persze nem erről szólnak. Ne tévesszen meg, a műanyag aktív dobozok olcsósága relatív: a minőség bánja.) Sajnos olyan műanyag, aminek az akusztikai tulajdonságai a fával megegyeznek még várat magára. A következő kategória a korrekten fából (rétegelt lemezből) épített aktív dobozok. Itt eltűnik a “műanyag hang”, de megkapjuk az aktív rendszer minden előnyét. A merev rezgésmentes háznak azonban ára van: a doboz nehezebb lesz műanyag társainál. A súlytöbblet azért nem egetverő, a hangdobozok még jól hordozhatók, állványra ültethetők, könnyen szét és összeszerelhetők, s nem kell a hangzás rovására felesleges kompromisszumot kötni. A legnagyobb kategóriába a nagyágyúk tartoznak. Itt nem elsődleges szempont a hordozhatóság, a kis méret. A telepítést úgyis gépek segítik, némi korlátot a traverzrendszer teherbírása jelent. Ezek a nagyzenekari PA cuccok masszívan megépített rétegelt lemez dobozban, többutas, utanként erősítővel ellátott távvezérelhető, processzoros rendszerek. Elsődleges szempont a minőség, és csak másodlagos az ár. A nemegyszer tölcséres konstrukció szinte minden minőségi igényt kielégít az aktív felépítésből adódó összes előnyt kihasználva.

Túl szép a mennyasszony! Hadd idézzem a hangosítópiac egy prominens képviselőjét: “Valami hátránya csak van!” Maradjunk a minket közvetlenül érintő hordozható kategóriánál. Igaz ugyan, hogy nem kell hangfalkábel, de a hálózati táplálást, a jelkábelt minden dobozhoz el kell juttatni. Az erősítő-hangdoboz párosításnál megszűnik a szabad kezünk, nem csoportosíthatjuk tetszőlegesen a különböző berendezéseket, hiszen össze vannak szerelve.

Akkor most jó, vagy nem jó? Arra a feladatra, amire tervezték kiváló! Maradva a minket érintő kategóriánál: kicsi, gyorsan összeszerelhető hangosításokra, személyi monitornak (akár diszkóba is!) ideális. (Lásd Garry CAPTAIN JOY) Ha fából készült változatot választunk, nem kell fölösleges kompromisszumokat kötni a hangzásnál, vagy várunk néhány évet, amíg a vegyészek olyan műanyagot találnak, ami sikerrel helyettesíti a fát!

Ha bővebben szeretnél foglalkozni a témával, többet megismerni a hangosítás alapjairól, válaszd valamelyik tanfolyamunkat

© Hermann János